Bács-Kiskun megyei filmhíradók
a Magyar Nemzeti Filmarchívumban

2. rész
1945 - 1970

Bevezetés

A Magyar Nemzeti Filmarchívum őrzi a XX. században készített, és annak idején hetente a mozikban levetített filmhíradókat. Ezek a filmhíradók a század történetének nagyon fontos forrásai, mivel mozgóképen mutatnak be egy-egy személyt, eseményt vagy helyszínt, köztük olyanokat, amelyeket egyéb forrásból (pl. fotó vagy szöveges leírás) nehezen lehetne rekonstruálni.
A Filmarchívum Dokumentációs Gyűjteményében található egy jegyzék, amely az 1910-es évektől készített filmhíradók leírásait (insertlistáit) tartalmazza. Az insertlisták tartalmazzák a filmhíradó bemutatásának idejét hónap pontossággal, a film jelzetét, a filmben látható vagy hallható szöveget, illetve a jelenetek leírását. A leírások mellett készült egy összesítő jegyzék, amely megyénként, és azon belül helységenként sorolja fel a filmhíradók jelzeteit.

A jegyzék készítéséhez három forrást használtam:

  • Farkas Márta (összeáll.): Heti filmhíradók 1945-1970 1-2. rész. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. Budapest, 1982.

  • A Magyar Nemzet i Filmarchívum Dokumentációs Gyűjteményében található szöveglisták az adott időszak filmjeiről

  • Az előbbi gyűjteményben lévő helységnévmutató a filmekről

A jegyzékben azon filmhíradók leírásai szerepelnek, amelyek valamelyik Bács-Kiskun megyében lévő településsel kapcsolatban hozható (a témája vagy a helyszíne miatt).
A filmhíradók leírását a helységek betűrendjében sorolom fel. A leírások formája megegyezik a Filmarchívumban lévő leírásokkal:

  • A filmhíradó megjelenésének dátuma: év, hónap, pl. 1946. június.

  • A filmhíradó készítője és jelzete a Filmarchívumban, pl. Mafirt Krónika 29.

  • A filmesemény híradón belüli száma

  • Az esemény címe, alcíme (a címeket nem a szöveglistából, hanem Farkas Márta könyvéből vettem át, ez több esetben eltér a szöveglistában szereplő címtől)

  • Részlet a film leírásából, illetve szövegéből

  • Megjegyzések [ ] -ben


A honlapon szereplő filmek egy részét a "Századunk" című dokumentumműsorból rögzítettem.

Alpár (Tiszaalpár)

1959. augusztus. Magyar Filmhíradó 35.

3. Pillanatképek. d) Népművész [Horti József kosárfonó]
"A Tisza partján, Alpáron kerestük fel a Brüsszeli Világkiállításon díjat nyert Horti József kosárfonó iparművészt. Fűzfavesszőből, aprólékos munkával formálja felesége és tanítványa Góg Julianna segítségével különleges szépségű kosarait. (...)"

1964. augusztus. Magyar Filmhíradó 34.

2. Népművészek. b) Vesszőfonás [Alpár]
"A Tisza-menti Alpár községben a vesszőfonásnak van régi hagyománya. Különböző használati tárgyakat készítenek maguk tervezte minták alapján. Az alpári fonott kosarak butykosok és ivó készletek a hazai népművészeti boltok mellett külföldre is eljutnak."

Bácsalmás

1965. január. Magyar Filmhíradó 1.

4. Pillanatképek. a) Az év első újszülöttje
"1965. január elsején, nulla óra nulla perc 8 másodperckor született Magyarországon az új esztendő első gyermeke. A bácsalmási szülőotthonban szerencsés időpontban látott napvilágot Rigó András. Az Állami Biztosító Bács megyei igazgatója adta át a boldog mamának az immár hagyományos 20.000 forintos gyermek életbiztosítási kötvényt, a mama pedig férji csókot kapott."

Bácsbokod

1951. október. Magyar Filmhíradó 40.

1. A második Békekölcsön-jegyzés
Népköztársaságunk Minisztertanácsának felhívása útján az Országos Béketanács elnöksége ülésre gyűlt egybe. Andics Erzsébet megnyitója után Parragi György Kossuth-díjas újságíró méltatja a második békekölcsönjegyzés fontosságát.(...)
Bácsbokod dolgozó parasztsága saját szemével látja, mire fordítja államunk a kölcsönadott forintokat. 40 millió forintos beruházással itt épült fel a megye legkorszerűbb tejfeldolgozó üzeme. A község új gépállomást kapott. Ennek segítségével műveli már 4 hold földjét Gyumity Sándor délszláv dolgozó paraszt is. (...) Romák József ez évben még egy lovat vásárolt. A jegyzésgyűjtők őt is felkeresik. A kölcsönjegyzési íven 400 forinttal szavaz a békére."

Baja

1954. július. Magyar Filmhíradó 30.

1. Helytáll a nép [az árvíz elleni küzdelem]
"(...) Az árhullám Gemenc felé tör. A harmincezer holdas erdőség világhírű vadállományát halálos rettegésben tartja a víz. Naponta száz csónak járja az erdőt, hogy mentse a bajbajutott nemes vadakat. A vadállomány színe-java 3000 hold száraz területen talált menedéket. A pusztító Duna felett Rajczi kormánybiztos naponta szemlét tart. A szemle alapján újabb gyors segítséget küld Baja térségébe, gépek és gátépítők ezreit mozgósítja gazdag termésünk, virágzó falvaink népünk vagyonának megvédésére."

1956. február. Magyar Filmhíradó 6.

3. Küzdelem a tbc ellen.
"(...) Naponta 700 embert vizsgál meg a vándor szűrőkocsi. Az ernyőfénykép szolgálat bevezetésével a megvizsgáltak száma 1943-hoz képest emelkedett. A gondos egészségügyi ellátás pedig a tbc-s halálesetek számát 1938-hoz képest egynegyedére csökkentette. (...)"

1956. március. Magyar Filmhíradó 11.

4. Küzdelem az árral.
"A Duna vízszintje a hirtelen olvadás és a felgyülemlett jégtorlaszok következtében rendkívül magasra emelkedett. (...) Délen, a bajai országutat ostromolják a jeges ár hullámai. A légierő alakulatai bombákkal támadják a Duna jégpáncélját. A honvédségi beavatkozás megsemmisítette a jégdugót és ezzel a Duna folyása a magyar szakaszon szabaddá vált."

1956. március. Magyar Filmhíradó 13.

3. A dunai árvíz után.
"Békésen hömpölyög medrében a Duna. Partján hatalmas jégtömbök tornyosulnak, melyek nemrég még a zúgó áradat hátán pusztítva járták a környező vidéket. A töltésen túl a szivattyútelepek gépei víz alatt állnak. A víz lefolyásának meggyorsítására a néphadsereg robbantóalakulatai több helyen felrobbantják a védőgátakat, melyek akadályozzák sok tízezer hold termőföldet elárasztó víz visszafolyását. (...) A járási közegészségügyi szervek az árterületen fekvő községek kútjait vizsgálják, s ha szüksége, fertőtlenítik. Az árvízsújtotta vidékek lakosait a helyi tanácsok és pártszervek minden erejükkel segítik s a kormány által megszavazott segélyösszegből minden árvízkárosultnak fejenként 250,- Ft gyorssegélyt fizetnek ki. Házi János dávodi gyári munkás és Vörös Gézáné tsz-dolgozó négytagú családjuk részére ezer-ezer forint gyorssegélyt vesznek fel. (...)

1956. április. Magyar Filmhíradó 15.

2. Árvíz után
"A bajai partokról lehúzódott a víz. (...) A jeges ár helyenként tíz-tizenöt méteres szakaszt is elsodort a gátakból. A bajai Posványosnak nevezett városrész áttört védvonalát - ahol a víz tíz méter mély gödröt ásott - már csaknem teljesen felépítették. (...) Az árvízsújtotta területeken a helyreállítással ismét megindult az élet."

1956. augusztus. Magyar Filmhíradó 35.

4. Csak röviden. d) Bajai nemzetiségi nap.

"Sok látogatója volt Baján az Alkotmány Ünnepe alkalmából rendezett ünnepi vásárnak. (...) díszes szegedi papucs az érsekcsanádi menyecskének és minden amire egy vásárlátogatónak szüksége lehet - kapható volt. A vidám hangulatban lezajlott ünnepi vásárt magyar és délszláv tánccsoportok tarka műsora zárta be."

1956. október. Magyar Filmhíradó 40.

4. Csak röviden. c) Újjáépültek az árvíz pusztította házak Baján.
"A tavaszi árvíz elárasztotta Baja nagy részét is. Rombadőlt házak maradtak a pusztító víz nyomán. Öt hónappal ezelőtt Merkel György cipészmester sem gondolta, hogy háza - alig néhány hónappal az árvíz után a régi formájában ismét felépül. Eddig Baján 280 házat építettek fel állami és társadalmi munkával, 360 családnak teremtve ezzel újra otthont."

1958. július. Magyar Filmhíradó 28.

1. A bajai határban.
"A bajai határban is beérett a gabona. (...) Az állami gazdaság 100 holdon felüli tábláin csak a gépek mellett látni embereket. Errefelé is úgy mondják: nemcsak megszoktuk, de meg is szerettük az arató-cséplő gépet, a kombájnt. (...)"

1961 július. Magyar Filmhíradó 29.

4. Pillanatképek. c) Bajai ifjúsági lakótelep.
"(...) Új lakótelepet építenek a fiatalok a városi KISZ Bizottság kezdeményezésére. Minden fiatal, aki 1200 órát dolgozik az építkezéseken és egy kis megtakarított pénzzel rendelkezik, igényjogosultságot szerez egy családi házra. Eddig 86 házat foglaltak már el a lelkes és ötletes bajai fiatalok a saját maguk építette lakótelepen."

1963. június. Magyar Filmhíradó 24.

3. Pillanatképek. g) Bajai halászok
" A Duna bajai szakaszán elhagyatva áll a csertai halásztanya, mert lakói mind vízre szálltak. Keményen kell dolgozni a kilométer hosszú kerítőhálóval, amíg szárazra kerül a zsákmány. A jó fogás első élvezői természetesen maguk a halászok. A lemenő Nap már a bográcsban találja az illatos halászlét. Régi közmondás - a hal úszni kíván."

1963. június. Magyar Filmhíradó 26.

3. Pillanatképek. b) Facipő
"Baján kis műhelyében találjuk Fuder József mestert. Szekercéjével nem a begyújtáshoz aprítja a fát, hanem a vidék régi mesterségét űzi. Klumpát készít, a környéken már csak egyedül. (...) A fa formálásához szükséges kések is a saját készítményei. (...) "

1963. november. Magyar Filmhíradó 46.

4. Pillanatképek. c) Önkiürítő uszály [a Dunán]
"A Duna magyar szakaszán 3 millió köbméter kő szorítja célszerűbb mederbe a folyamot. (...) A Bajai Vízügyi Igazgatóság most gépekkel könnyíti meg a lassú és nehéz munkát. A hajótestre szerelt markoló egy harapással fél tonna követ rak az uszályra. Kis vonat húzza a kőszállító uszályt az építendő kőgát helyére, megkezdődik az uszály kiürítése. (...)"

1964. június. Magyar Filmhíradó 26.

5. Pillanatképek. c) Takarók műszálból [ a bajai Posztógyárban ]
"Első látásra úgy tűnik, mintha szőnyeget, vagy szövetet szőnének ezek a gépek a bajai Posztógyárban. Ám ezekből a műanyagszálakból más készül: a gyár főterméke, a könnyű takaró. 300 féle színváltozatban készülnek itt a termékek. Gőzölés után bolyhozásra kerülnek a végek - ahol megkapják selymes felületüket. A takaró anyagot gépi olló vágja a szükséges méretre. A bajai gyár műanyag takaróiból külföldre is szállít, 100.000 darabot rendeltek Angliából."

1965. június. Magyar Filmhíradó 23.

3. Pillanatképek e) Árvíz hazánkban
"A dél-magyarországi Duna-szakaszon az emelkedő víz elöntött néhány ártéri erdőséget, köztük a híres gemenci vadrezervátumot is. Mohács környékén is víz alá kerültek a mélyebben fekvő árterületek. (...)"

1965. június. Magyar Filmhíradó 25.

1. Árvízi jelentés [Duna]
"(...) Baja térségében - az egyik legveszélyeztetettebb szakaszon - pátrialemezek segítségével leverésével állják útját az átszivárgásoknak. Az elöntéssel fenyegetett földekről a tsz-ek dolgozói igyekeznek a termést a lehető leggyorsabban betakarítani. (...)

1965. június. Magyar Filmhíradó 26.

1. Árvízi jelentés [Duna]
"A Duna déli szakaszán folyó árvízvédelmi munkáknál szoros kapcsolat alakult ki a Vízügyi Igazgatóság és a honvédség között. Térképen egyeztetik a feladatokat és a veszélyeztet ett területekre összpontosítják az erőket. (...)"
[Helységnév nem szerepel, de valószínűleg a Duna Baja alatti szakaszán készült a film.]

1965. augusztus. Magyar Filmhíradó 31.

4. Pillanatképek. d) Bajai fazekasok.
"Mohácson régi hagyományai vannak a fazekas mesterségnek. Engedelmesen formálódik az agyag Kovacsics Ferenc kezében és alakot öltenek a vidék ősi használati tárgyai. Itt él és dolgozik Horváth János, a népművészet mestere. Bár alkotásai megőrizték a népi formákat, fekete mázas, formagazdag darabjai már inkább lakást díszítő elemek, mint háztartási eszközök. Kedves alkotása ez a különös műgonddal kiformált áttört tányér és az arató korsó."

1966. december. Magyar Filmhíradó 50.

3. A Sugovica partján [Baja]
"Baja ősrégi település a Sugovica partján, a Duna mellékága mentén. A vasutak megépítése előtt, az akkori igényeknek megfelelő jó kikötője miatt Dél-Magyarország kereskedelmi központja volt. Ebben az időben fejlődött hangulatos, szép kisvárossá. Ezt a jellegét máig is megőrizte. Ezért is keresték fel nemrégiben a filmesek a múlt század hangulatának felidézésére. (...) A bajai Új Élet az ország legnagyobb halászati szövetkezete. (...) A borospincékben imitt-amott még ma is a régi híres faragók nagy művészettel díszített hordóiban áll a bor. (...)

1968. október. Magyar Filmhíradó 44.

2. Bajai hallé
"Végy egy nagy-nagy hálót. Készítsd elő a merítéshez. Ereszd a halban gazdag Duna-ágba. Kerítve húzd egyre összébb. A hálóból vedd ki az amúrt, a pontyot, a harcsát, a kecsegét, és ami még akad. Válaszd ki a legszebbeket. Pucold meg gyorsan és szeleteld fel. A hagymát metéld rózsára. Tedd a felszeletelt hallal az edénybe. Ha forr, paprikát és sót tégy ízlés szerint - és hogy még mitől olyan felséges az íze, az továbbra is a bajai halászok titka marad."

Balotaszállás

1953. június. Magyar Filmhíradó 27.

4. Harcban a bő termés betakarításáért [Balotaszállás, Petőfi Tsz.]
"Már a rozs is beérett a balotaszállási Petőfi termelőszövetkezetben. Az ide küldött aratógép azonban tartós műszaki hiba miatt nem tud dolgozni. (...) A gépkiesés pótlására munkába áll minden ember. (...) A Petőfi Tsz tagjai példát mutattak: kemény munkával is lehet győzni a váratlanul felmerült nehézségeket."

Bátya

1965. november. Magyar Filmhíradó 47.

5. Pillanatképek. d) Paprika falu [paprika termesztés]
"Magyarország egyes vidékein, ahol a világszerte híres paprika terem, ilyenkor kora télen is még minden e növény körül forog. A népmesében hallani olyan házakról, amelyek falai mézeskalácsból állnak, de az csak mese, itt viszont valóság, hogy amerre a szem ellát a házakat paprika fedi. A leszüretelt paprikát előbb gondosan válogatják, majd füzérbe fűzve szárítják. A paprika falvak híres terméke őrlés és csomagolás után kerül az üzletekbe."
[A filmen nincs helységnév, de az utcaképek alapján valószínű, hogy Bátyán készült.]

Bócsa

1954. január. Magyar Filmhíradó 3.

2. Hírek. c) Falusi kovácsműhely [Bócsa]
"Bugac végtelen buckáin fekszik Bócsa. A környező tanyákról már nem a távoli falvak kovácsához igyekeznek a parasztok. Péter József bócsai kovácsmester, aki a Rákosi Művekben dolgozott, iparengedélyt váltott és megnyitotta műhelyét.(...)"

Bugac

1947. június. Mafirt Krónika 72.

1. Népgyűlés Bugacon [Rákosi Mátyás beszéde]
"A puszták népét, a tanyák új gazdáit látogatta meg alföldi útján Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, hogy közvetlen tapasztalatai alapján siethessen a föld dolgozóinak segítségére. (...) megígérte Rákosi, hogy a beszolgáltatást a terméseredményektől függően megszüntetik. Azt is követetlte, hogy a 25 holdon aluli gazdákat mentesítsék a vagyondézsma alól. (...)"

1959. január. Magyar Filmhíradó 1.

1. Kultúrotthon Bugacon.
"Nagy eseményre gyülekeznek a Kecskemét melletti Bugac község lakói. Művelődési otthont avatnak a pusztán. (...) Aczél György adta át a több, mint 500 személy befogadására alkalmas szép és korszerűen berendezett kultúrházat. (...)"

1967. január. Magyar Filmhíradó 4.

2. Bugac télen
"Amerre a szem ellát, hó borítja a bugaci határt. (...) Nem irigylésre méltó ilyenkor a tanyasi kisdiák: naponta hosszú kilométereket kell gyalogolnia a hómezőn keresztül, amíg elér az iskolába. (...) A bugaci pusztán őrzik a híres szürke magyar gulya egyik törzsállományát. (...) Szépen fejlődik a bugaci Béke Tsz csikóállománya is. (...)"

1967. szeptember. Magyar Filmhíradó 39.

5. Pillanatképek d) Bugac.
"A FIJET az idegenforgalmi írók és újságírók nemzetközi szakszervezetének kongresszusára 22 országból érkeztek vendégek Magyarországra. Látogatásaik során felkeresték a Helvéciai Állami Gazdaságot, ahol a magyar népművészet néhány érdekességével ismerkedtek. Emlékezetes marad a bugaci látogatás. A 200 vendég hetven fogattal látogatott ki a pusztába, ahol lovas attrakciók követték egymást."

1969. október. Magyar Filmhíradó 42.

7. Svájciak Bugacon.
"(...) Lassan már a tízezredik svájci turista érkezik az idén a MALÉV Tourist szervezésében. Rövid kecskeméti látogatás után homokfutóra szállnak, s az IL-18-as utasait most a kocsik repítik a pusztára. Itt bemutatót láthatnak a régi magyar pusztai életből. A nagy hegyekhez szokott svájciak szemmel láthatóan élvezik a pusztai előadást. S így történik, hogy az IL-18-asok a TU-134-esek után a szürke szamárral is gyarapodott a MALÉV járműparkja."

Csátalja

1950. január. Magyar Filmhíradó 3.

2. Tapasztalatcsere Csátalján [a gépállomáson].
"(...) A csátaljai gépállomásra csoportosan gyűlnek össze a környék gépállomásainak és termelőszövetkezeti csoportjainak dolgozói, hogy a Népszava által rendezett "Népszava szerdán" megvitassák az őszi munka tapasztalatait, és a soron lévő feladatokat. (...)"

Csengőd

1959. szeptember. Magyar Filmhíradó 39.

4. Pillanatképek. b) Öntözési bemutató [Csengőd].
"A Csengődi Állami Gazdaságban csőkutas homoki öntözési bemutatót tartottak. Az elégtelen vízhozamú gémeskút mellett 10 köbméteres víztároló épült. Vizét motoros szivattyú hozza fel a mélyebb vizű rétegekből. A tárolóból földalatti csöveken vezetik a vizet. A nagyteljesítményű motorszivattyú a 28 méter mély csőkútból percenként 1200 liter vizet szív fel. (...)

1962. május. Magyar Filmhíradó 20.

2. Termőföld lesz a homoktenger [Csengőd]

Drágszél

1970. július. Magyar Filmhíradó 28.

4. Drágszéli lakodalom

Dunafalva

1956. március. Magyar Filmhíradó 12.

1. A dunai árvíz.
" A szokatlanul magas vízár ellen heves küzdelem folyik. A Duna alsó szakaszán. A honvédség és a lakosság megfeszített munkájának ellenére a Duna több helyen áttörte a gátat. Az óriási tömegű víz órák alatt az egész Mohácsi-szigetet elöntötte. A katasztrófa elhárítására megindult a széleskörű mentési munka. 2500 gépkocsi és a honvédség számos alakulata sietett a bajbajutott lakosság megsegítésére. Az embereket és a javakat kompon szállítják a szigetről Mohácsra, ahol a város és a környező községek lakosai fogadják be őket. A párt és a kormány lakossága megmozdult, hogy forintjaival, munkájával és adományaival segítsen a bajbajutottakon."
[A filmben nem említenek helységet, de valószínű, hogy a Bajától délre fekvő Dunafalván és Újmohácson készült]

1956. május. Magyar Filmhíradó 20.

1. Fiatalok Mohács-szigeten [árvíz utáni építkezés]
"Budapesten a DISZ Központi Vezetősége nevében Szakáli József búcsúztatja a Mohács-szigetre induló egyetemisták első csoportját. A fiatalok hajón indultak az árvízsújtotta vidékre. A leendő orvosok, vegyészek, gépészmérnökök önkéntes munkával segítik Dunafalva, Újmohács és Homorúd újjáépítését. A fiatal építők sátortáborban töltik a két hetet. Dunafalván a lakóházak többsége elpusztult, van itt bőven tennivaló. (...)

Dunapataj

1967. július. Magyar Filmhíradó 29.

5. Két üdülőhely [Szelídi-tó, Harkány-fürdő]
"Bizony nem túlságosan feltűnő ez a tábla, így nem is csodálható, ha az autók rendre elhúznak mellette. Pedig a Szelidi-tó nagyobb figyelmet érdemelne. (...) Most néhány éve kezdik újra megbecsülni és fejleszteni ezt az érdekes alföldi üdülőhelyet. (...) A mélyvízű tó nemcsak frissít, hanem gazdag ásványi sói révén gyógyít is. (...)"

Érsekcsanád

1957. szeptember. Magyar Filmhíradó 38.

2. A Duna mélyéről.
"13 évig feküdt a Duna mélyén ez a II. világháború során elsüllyedt vontatógőzös. Most kiemelték, hogy megjavítva, az értékes gépi berendezést újra használhassák. A víz alatti berendezések helyzetéről, állapotáról a búvárok adnak rendszeres tájékoztatást. Az iszapot erőssugarú fecskendőkkel távolítják el. Az elsüllyedt vontatót hosszú hónapok munkájával két uszály közé emelték fel. A folyómeder mélyén fekvő hajótesthez 20 helyen acél emelőszalagokat bocsátottak le. Ezekhez sodronyköteleket rögzítettek és hidraulikus emelőkkel húzták fel a vontatót. Másutt robbantás segítségével távolítják el a hajózást gátló uszályok darabjait. A Hídépítő Vállalat csoportjai már több mint 200 hajóroncsot emeltek ki a Dunából."
[A film helységet nem említ, de valószínűleg az Érsekcsanád mellett 1944 júniusában, a Dunán aknára futott és elsüllyedt RUTHOF német gőzhajó kiemeléséről szól."

Fajsz

1959. április. Magyar Filmhíradó 17.

4. Pillanatképek. b) Palántázó gép [a fajszi Vörös Csillag Tsz-ben]

"A fajszi Vörös Csillag termelőszövetkezetben Dögei Imre földművelésügyi miniszter jelenlétében bemutatták a palántázó gépet. (...) Ugyanekkor került bemutatásra a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárnak a külföldi gépnél egyszerűbb, de szintén kifogástalanul működő palántázó gépe is."

Felsőlajos

1958. augusztus. Magyar Filmhíradó 36.

4. Pillanatképek. a) Előre gyártott elemekből iskola [Felsőlajoson]
"A Művelődésügyi Minisztérium irányításával előre gyártott elemekből hat hét alatt két tantermes mintaiskola készült el Felsőlajoson. Az új iskolát Trautmann Rezső építésügyi miniszter is megtekintette. (...)"

Gara

1947. augusztus. Mafirt Krónika 83. 4. Sváb kitelepítés.

"Márványoszlopos, fürdőszobás házakban laktak a bácskai svábok. (...) A svábok mennek, helyükbe magyar telepesek jönnek. A Belügyminisztérium Népgondozó osztálya minden másnap indít egy szerelvényt Németország szovjet övezete felé, amellyel az emberiesség törvényeinek megfelelő módon szállítják haza a svábokat oda, ahonnan jöttek. (...) Beköltöznek a telepes magyarok a svábok elhagyott házaiba. (...)
A film néhány jelenete Garán készült.

Gátér

1951. október. Magyar Filmhíradó 41.

4. Kukorica begyűjtés [Gátér községben]
"Szorgalmas, dolgos emberek laknak Gátér községben. Cseh László 8 holdas kisparaszt a kukorica-begyűjtésben az egész községnek példát mutatott. (...)"

Hajós

1954. április. Magyar Filmhíradó 17.

2. Új szőlők telepítése [Hajós községben].
"Hajós borpincéi. (...) Ezen a vidéken szüreteltek hazánk bortermésének harmadát. Az elmúlt években sok volt itt az elhanyagolt üres pince. A kormányprogram hatására a hajósiak hozzáláttak a szőlő gondozásához, mert az utóbbi időkben szőlő helyett csak dudva és gaz termett ezen a vidéken. (...)"
[A filmet bemutatták a "Századunk" című műsorban.]



Helvécia

1958. augusztus. Magyar Filmhíradó 32.

4. Pillanatképek. b) Szőlő permetezés
"A szőlőporzást és permetezést országszerte ilyen módszerrel végzik. A Helvéciai Állami Gazdaság ez évben 3 francia gyártmányú különleges traktort kapott. Alkalmazásukkal a betonoszlopos szőlőtermelésnél szép eredményeket értek el. (...)"

1963. október. Magyar Filmhíradó 40.

2. Szüret [a helvéciai Állami Gazdaságban]
"Kecskemét határában, a Helvéciai Állami Gazdaságban 1500 holdon szedik a tőkékről a bőséges termést. A szüretelőket vendégek látogatták meg, köztük Nyers Rezső, a Párt központi bizottságának titkára, és sokan a diplomáciai testületek tagjai is. (...)"

Hercegszántó

1951. január. Magyar Filmhíradó 1.

4. Délszláv kultúregyüttes [Hercegszántón]
" Sztálin elvtárs 71. születésnapján indult meg az országos kultúrverseny. A versenybe a nemzetiségek csoportjai is bekapcsolódnak. A hercegszántói délszláv parasztfiatalok együttese Csepelen szerepelt tánccal és énekkel."

Homokmégy

1958. szeptember. Magyar Filmhíradó 37.

3. Alkalmas! [sorozás Homokmégyen]
"Bács megye egyik kis községében Homokmégyen kora reggel gyülekeztek már a falubeliek, hogy útjukra bocsássák sorozásra kerülő fiaikat. A kalocsai kiegészítő parancsnokságon beszélgetések, s az orvosi vizsgálat után dőlt el ki alkalmas katonai szolgálatra. A homokmégyi fiatalok beváltak. Az ő tiszteletükre járják a táncot. Otthon pedig gazdag lakoma várta őket, s a mulatozás közben vidáman ropták a hagyományos homokmégyi marsot."

Izsák

1961. október. Magyar Filmhíradó 42.

4. Pillanatképek d) Kaktuszgyűjtő [Farkas János, Izsákon]
"Bizonyára sokan egy délamerikai tájra gondolnak a képek láttán. Pedig mindezt Kecskemét közelében, Izsákon láttuk, egy kis kertben. Farkas János, az egyik tsz. főkönyvelője szabadidejét 10 éve kaktuszgyűjtéssel éstermesztéssel tölti. A főleg Mexikóból, Peruból és Chiléből származó, közel ezerféle érdekes növényből mutatunk be néhányat."

Kalocsa

1946. június. Mafirt Krónika 29.

7. Paprikatermelés Kalocsán.
"Kalocsa az országnak egyik legfontosabb paprikatermő vidéke. Dobi István földművelésügyi miniszter kíséretével munka közben meglátogatta a kalocsai paprikaföldeket. (...)"

1954. november. Magyar Filmhíradó 47.

2. Magyar, erős, édesnemes.
"Kalocsa, a paprikatermő vidék egyik központja. Piros paprika-füzérek borítják ilyenkor ősszel a Kalocsa-környéki házak falait. A család apraja-nagyja fűzi az érett paprikát, hogy az őszi nap melege elvégezze az utóérlelést és szárítást. (...) A laboratóriumban vegyvizsgálattal ellenőrzik a világhírű magyar paprika minőségét. Naponta 80 mázsa fűszerpaprikát csomagolnak és indítanak útba a fogyasztókhoz."


1955. június. Magyar Filmhíradó 22.

2. Öntözési bemutató Kalocsán.
"A kalocsai kísérleti gazdaságban a szakértők jelenlétében új módszerrel épített öntözőberendezést mutattak be. A szivattyúból a vizet a föld alá helyezett betoncsőbe továbbítják. Az újító, Pap Gyula, az Öntöző Vállalat dolgozója a leásott vezeték előnyeit magyarázza. (...)"

1961 január. Magyar Filmhíradó 3.

3. Pillanatképek. d) Pingáló asszonyok [Kalocsa]
"A hajósi fiúotthon kis lakói várakozással figyelnek: ebédlőjük fehér falára most varázsol színes virágokat Kalocsa híres pingáló asszonya, Lakatos Ilonka. A magyar díszítőművészet hagyományait Kalocsán nemcsak őrzik, hanem újjá is teremtik. Lakások, irodák, középületek falai soha nem hervadó virágoskertekké válnak."

1967. december. Magyar Filmhíradó 51.

2. Látogatás a Kalocsai járásban
"A Kalocsai Járásban már régen a paprika a legfontosabb termék. A környék gazdáinak anyagi jóléte is mindig a paprika terméstől függött. Így hát természetes, hogy a termelőszövetkezetek is erre a jövedelmező üzemágra alapozzák terveiket. (...) Hajóson a tsz asszonyai, a téli holtszezonban négy-öt tojásos házitésztát gyártanak, amelyet belföldön és külföldön is kedvelnek. (...) Saját erőből épült a dunapataji modern új nagyáruház. Az alig 500 lakosú Dunaszentbenedek pedig korszerű, higiénikus eszpresszót és éttermet kapott. A fiatalság otthonmaradását korszerű mozival, színházteremmel és táncos szórakozóhellyel igyekeznek megoldani. (...) Naponta megtelik a foktői napközi otthon, ahol kedvelt délutáni szórakozás a kártyázás. (...) A legrégibb, Kalocsa környéki népművészeti szokás a pingálás. (...) Szakmáron az idősebb népművészek irányításával fiatalok gyakorolják - bár még csak papíron - a szép minták rajzolását és festését. (...)"

1969. augusztus. Magyar Filmhíradó 32.

3. Pillanatképek. b) Magyar népi hímzés
"Mezőkövesdtől Sárrétig, Sárréttől Kalocsáig szorgos ujjak varrják a szebbnél szebb mintákat. (...) A leheletfinom kalocsai terítők, az ízlésesen hímzett abroszok és asztalkendők díszei a modern otthonoknak is. A népi motívumokat a divat is újra felfedezte és díszítőelemként alkalmazza. (...)"

1970. január. Magyar Filmhíradó 2.

2. Kalocsa.
"Bács-Kiskun megye egyik kisvárosába látogattunk el: Kalocsára. E városnév hallatára szinte mindenkinek eszébe a paprika, a pingálás és a hímzés. (...) Meglehetősen fárasztó mozdulatokkal készül a speciális rétesféle: a burek. (...) A kalocsai asszonyok nem csak ruháikat és lakásukat díszítették hímzéssel, de munkáik közül sok került a fővárosi és külföldi lakásokba is. (...) A vendéglőben a felszolgálók is gazdagon hímzett ruhát viselnek. (...)"

Kecskemét

1945. augusztus. Mafirt Krónika 7.

4. Rákosi Mátyás kecskeméti látogatása [munkás-paraszt nagygyűlésen]
Ünnepélyes fogadtatás, nagy tömeg transzparensekkel. Rákosi szekéren vonul a nagygyűlésre. Felvonuló csoportok. Rákosi Mátyás beszél a tömeghez.
"Országos beszámoló körútján Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt vezére ezúttal Kecskemétre látogatott el, hogy részvegyen a munkások és parasztok együttes nagygyűlésén. (...) beszámolt arról, hogy a földosztás eredményeképpen októberre telekkönyvileg is az új gazdák nevére lesz írva a föld. (...) Ugyancsak a Magyar Kommunista Párt segítségével és közbenjárására, hazatérhetett ötvenezer magyar hadifogoly. (...) az ősszel megejtendő választásokon a munkás-paraszt egység jegyében indul a Magyar Kommunista Párt. (...)

1945. szeptember. Mafirt Krónika 9.

300 pár ökröt kapott Kecskemét az orosz megszálló parancsnokságtól
Kecskeméti gazdák átveszik a szovjet katonai parancsnokságtól a kapott 300 pár ökröt. Ökrök terelése.
"Az orosz megszálló hatóságok az igás állathiány enyhítésére 300 pár ökröt bocsát Kecskemét város gazdáinak rendelkezésére. (...)"

1945. október. Heti hírek 8.

Választási gyűlések.
Az egész országban megindult a választási küzdelem. (...)Kecskeméten a Független Kisgazdapárt tartott választói gyűlést a Duna-Tisza köze kisgazdáinak tömeges részvételével. (...)"

1946. július. Mafirt Krónika 31.

6. Barackszüret Kecskeméten
"A gyümölcs városában, Kecskeméten indul világhódító útjára a világhírű magyar barack. A nagy barackszüret alkalmából megtartott gyümölcsnapon a köztársasági elnök is megjelent."

1946. augusztus. Mafirt Krónika 34.

4. Az új kenyér ünnepe Kecskeméten
" Kecskeméten az új kenyér ünnepén összegyűlt az Alföld parasztsága. (...) Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezére beszélt a munkanélküliség elhárításáról. (...)

1947. január. Mafirt Krónika 51.

5. Autósok és motorosok csillagtúrája.
" Kecskeméten fejezték be a magyar csillagtúrát, amelyen a legkülönbözőbb típusú és kategóriájú autók és motorkerékpárok vettek részt. Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő közlekedésügyi miniszter nagyszámú közönség jelenlétében nézi végig a változatos autókaraván érkezését. (...)"

1947. augusztus. Mafirt Krónika 83.

1. A Kommunista Párt ünnepsége Kecskeméten.
" (...) nagyszabású ifjúsági sportbemutatóval és népi táncokkal tarkított ünnepséget rendezett Kecskeméten a Magyar Kommunista Párt. Az ünnepélyen részt vett Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára. (...)

1948. augusztus. Magyar Filmhíradó 24.

3. Rákosi Mátyás Kecskeméten
"Az országépítő István király napján, az új kenyér ünnepén Kecskemét és környékének népe diadalmasan fogadta Rákosi Mátyást. (...)"

1953. február. Magyar Filmhíradó 6.

1. Gépesítési szakiskola Kecskeméten.
"Mezőgazdaságunk gépesítése egyre több géphez értő szakembert igényel. A kecskeméti szakiskola évente 300 kombájnvezetőt ad mezőgazdaságunknak. (...)"

1953. április. Magyar Filmhíradó 18.

3. Az új Kecskemét.
"Kecskemét. Az ötéves tervben létesült úttörőház kultúrtermében köszöntik a pajtások szeretett Dudog bácsijukat, Kecskemét város egyik képviselőjelöltjét és feleségét. Dudog Pál elvtárs 48 éve dolgozik a kecskeméti gépgyárban, de ilyen megbecsülésben még nem volt része. (...)"

1953. augusztus. Magyar Filmhíradó 35.

1. A kecskeméti Kinizsi Konzervgyár.
"Az idei nyár bőséges termését, sokféle gyümölcsét vitamindús, friss táplálékait kiváló minőségben konzerválják gyáraink. A kecskeméti Kinizsi Konzervgyár az ország egyik legjobban dolgozó üzeme. (...)"

1953. október. Magyar Filmhíradó 41.

2. Megyei tanácskozás Kecskeméten.
"Kecskeméten, Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak kiváló dolgozói, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének részvételével értekezletet tartottak. (...)"

1954. január. Magyar Filmhíradó 3.

1. Jobb lesz a gyufa?
""Már megint eltörött. Nem csoda. Ilyen fából nem is lehet jó gyufát készíteni. Márpedig a Bajai Erdőgazdaság sokáig ilyen fát küldött a Kecskeméti Gyufagyárba. A bajai erdóben is egészséges fák nőnek, de mire elszállítják, már korhadtak. A múlt ősszel megjavult a szállítás. (...) Csikós Jánosné, a könnyűipar kiváló dolgozója a dobozok fiókjait készíti. (...) Nem is volna olyan könnyű feladat a sztahanovista Újvári Mária teljesítményét utolérni. (...)"

1954. március. Magyar Filmhíradó 9.

2. Szovjet vendégek hazánkban.
b) Gluscsenko Sztálin-díjas tudós Kecskeméten [az állami gazdaságban]
"A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából Gluscsenko elvtárs kétszeres Sztálin-díjas tudós meglátogatta a kecskeméti állami kísérleti telepet. (...)"


1954. november. Magyar Filmhíradó 45.

4. Csak röviden. a) Kecskeméti választási nagygyűlés.
[Kecskeméten a Hazafias Népfront választási nagygyűlésén Mata István honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter is beszédet mondott.]

1955. március. Magyar Filmhíradó 11.

2. Látogatás úttörőknél [Kecskeméten]
"Ezen a héten a "Hírös Várost" látogattuk meg. Utazásunk végső célja az Úttörőház. Úgy látszik, alkalmatlan időben jöttünk. Már jön is a napos, Zombori Gabi."

1957. május. Magyar Filmhíradó 19.

5. Csak röviden. a) KISZ-aktíva Kecskeméten.
"Bács-Kiskun megye legtávolabbi sarkából jönnek a kommunista fiatalok a KISZ aktívájára. (...) Megjöttek Bácsalmás, Baja és Kiskőrös fiataljai. (...)"

1957. július. Magyar Filmhíradó 31.

5. Pillanatképek. a) Művésztelep Kecskeméten.
" 13 év után, gyönyörűen helyreállítva, újra megnyitották a Kecskeméti Művésztelepet. (...) Kemény Zsigmond festőművész is birtokába veszi tágas műtermét. A Képzőművészeti Alap új telepe 2 esztendőn át 15 művész alkotó munkájához biztosít nyugodt körülményeket."

1958. január. Magyar Filmhíradó 4.

3. Tavaszvárás.
"Kecskemét határában; a ballószögi dűlőn egy lélek se jár; vékony, téli takaró alatt szunnyad a fagyott föld. Az Új Tavasz Tsz kertészetében azonban percre sem szünetel a munka. Az üvegházban szépen fejlődnek a tavaszi kiültetésre váró palánták. (...)"

1958. július. Magyar Filmhíradó 30.

5. Pillanatképek b) A kecskeméti barack.
"Beérett a híres kecskeméti barack. Ez évben 200 vagon termésre számítanak. Az ünnepi barack-napokat és a versennyel egybekötött kiállítást Tömpe István a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg. (...)"

1961. július. Magyar Filmhíradó 30.

4. Pillanatképek. b) A kecskeméti konzervgyárban [nyári idénymunka]
"Megkezdődött a nyári idénymunka a kecskeméti konzervgyárban. Gondosan válogatják, mossák a meggyet. Hatalmas üstökben főzik a baracklekvárt mielőtt az üvegekbe kerül. (...)"

1962. március. Magyar Filmhíradó 10.

3. Pillanatképek. c) Kecskeméti parkettagyár.

1962. november. Magyar Filmhíradó 45.

2. Kecskeméti séta.

1963. január. Magyar Filmhíradó 1.

4. Végre megnyílt [szálloda Kecskeméten]
"Az évek óta húzódó kecskeméti szálloda építkezése végre befejeződött. A 103 szobás, talán túl drágán berendezett szállodának 350 személyes étterme, ízléses bárhelyisége, korszerűen felszerelt konyhája van. Az Aranyhomok szálló nagyon lelkes, kitűnően képzett fiatal szakmunkás gárdája odaadó munkát végzett, hogy rend és tisztaság, barátságos szobák várják a hírös város vendégeit."

1963. április. Magyar Filmhíradó 16.

1. Tavasz a határban
"(...) Kecskeméten, a Béke Tsz. 200 hollandi ágyas, központi fűtéses szaporító házában, az ország legnagyobb palántanevelő telepén vagyunk. (...) Az agrometeorológiai állomás gondos vizsgálataival segíti a korszerű talajművelést. Figyelemmel kísérik a légnedvességet és a talaj hőmérsékletét különböző helységekben. (...)

1963. szeptember. Magyar Filmhíradó 36.

4. Pillanatképek. b) Coventry küldöttsége Kecskeméten
"Testvérvárosi szerződést írt alá a kecskeméti tanácsteremben Coventry angol város főpolgármestere és a kecskeméti tanácselnök. A városban sétálva a négytagú angol delegáció - többek között - meglátogatta a befejezés előtt álló zeneiskolát és az új lakótelepet. (...)"

1966. február. Magyar Filmhíradó 7.

4. Pillanatképek. b) Csirkefeldolgozó [Kecskeméten]
"A futószalagról, pneumatikus szerkezettel emelik át a tojásokat az osztályozógépbe a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti telepén. Az automata gép négy súlycsoport szerint osztályozza, és bélyegzi az árut: óránként 15.000 darabot. (...)"

1966. március. Magyar Filmhíradó 10.

3. Pillanatképek. a) Pilóták az orvosnál [kecskeméti Repülőorvosi Intézet]
"Ezekben a percekben bizony egy kis szorongást rejt az öreg pilóták mosolya is, itt nem olyan magabiztosak, mint fenn, a felhők fölött. A kecskeméti Repülőorvosi Intézet forgószékében kezdődik az időszakos orvosi ellenőrzés. (...) Itt orvosok és orvosi eszközök vizsgálják és regisztrálják a szív, tűdő, az idegrendzer és az érzékszervek működését. Akik sikeresen jutnak át a komplex orvosi vizsgálaton, azokat újra várják Néphadseregünk légierejének korszerű harci gépei."

1966. december. Magyar Filmhíradó 51.

4. Pillanatképek. b) Baromfi feldolgozás
"A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti gyáregységében naponta 4000 hízott libát dolgoznak fel. A legkeresettebb cikk a libamáj. (...) A vállalat népszerű cikke a fél kilogrammos, tálcás csirkecomb. A megtisztított combokat tálcára rakva, zsugorodó fóliával légmentesen burkolják be."

1967. március. Magyar Filmhíradó 13.

1. Kecskemét.
"A "Hírös Város", az Alföld zenei kultúrájának egyik pillére, amióta Kodály tanár úr, a város szülötte szakiskolát javasolt Kecskemétre. (...) Itt Kecskeméten épült Európa talán legkorszerűbb kádgyára. (...) És a másik helyi szenzáció: Kecskeméten épül hazánk első 50 méteres fedett versenyuszodája. (...) A talajvíz sok helyütt annyira megrongálta az öreg házakat, hogy azokat le kellett bontani. (...) A kecskeméti Konzervgyárban készül az ízletes barackbefőtt (...)."

1967. április. Magyar Filmhíradó 15.

2. Pillanatképek a) Kerékpár emlékverseny
"Steinmetz kapitány emlékére rendezte az év első országúti kerékpáros versenyét az Újpesti Dózsa Budapest- Kecskemét-Budapest útvonalon. (...) Kecskeméten a hősi emlékműnél fordultak, és megállás nélkül irány Budapest. (...) A céltól 10 kilométerre a csepeli Mahó szökésre szánta el magát. Ez sikerült és 100 méteres előnnyel győz."

1968. június. Magyar Filmhíradó 24.

3. Pillanatképek b) Új uszoda Kecskeméten
" (...) Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője Nyers Rezső adta át a város lakóinak a vadonatúj 50 méteres úszócsarnokot. Négy esztendőn át épült. Érdekes megoldás: a nagymedence alatt foglal helyet az ezerszemélyes öltözősor és a zuhanyozó. (...)"

1968. június. Magyar Filmhíradó 26.

2. Így készül a ... hidroglóbusz
" (...) Tulajdonképpen ez volt az őse a napjainkban annyira népszerűvé vált hidroglóbusznak, amely ma már sorozatban készül Kecskeméten. A több darabból összehegesztett narancshéjszerű körcikkeket gömbvázra szerelik. Az elkészült darabokat korrózió ellen védő festékkel kenik be. (...)"

1968. szeptember. Magyar Filmhíradó 39.

6. Kecskemét 600 éves
"Ezt a kulcsot nyújtja át jelképesen minden látogatójának a születésnapját ünneplő "Hírös Város". Kecskemét bővelkedik látnivalókban. Műemlék színháza nagy szülöttjét, Katona Józsefet idézi. A jubileum évére megfiatalították a nemes vonaló tanácsházát is. Az alig tízesztendő városrész Lenin nevét viseli. (...) Az aranyhomokon nőtt barack méltán tette világhírűvé ezt a várost. (...)"

1968. november. Magyar Filmhíradó 48.

3. Pillanatképek. b) Lenin-szobor avatása Kecskeméten
"Kecskeméten a Lenin városnegyedben Nyers Rezső, a Párt Központi Bizottságának titkára ünnepélyesen felavatta Lenin szobrát. A szobor Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása."

1969. április. Magyar Filmhíradó 15.

4. Sport. Úszóverseny Kecskeméten.
"Kecskeméten Európa egyik legszebb olimpiai méretű fedett uszodájában hét nemzet versenyzői álltak rajthoz, hogy gazdagon díjjazott számokban sikerrel szerepeljenek. (...) Kucsera Gábor a második hosszban minimális előnyre tett szert, s ezt tartani is tudta. 55.9 másodperccel első lett az azonos időt úszó osztrák Schmidt-tel szemben. A 100 méteres női gyorsúszás mezőnyében, francia és NDK-beli ellenfelekkel versenyzett Patóh Magda, fiatal gárdánk egyik kitűnő képviselője. (...)"

Kerekegyháza

1964. február. Magyar Filmhíradó 5.

4. Pillanatképek. a) Fafaragó szakkör [Kerekegyháza]
"Népművészeti és fafaragó szakkört alakított Véges Béla kerekegyházi nyugdíjas tanító. Ez az első Bács-Kiskun megyében. Tanítványai a helybeli általános iskola növendékei. Ismerkednek a faragással és ki-ki fantáziája szerint alkotja apró figuráit. Ezeket a kis játékokat a kerekegyházi óvodásoknak műveskedik."

Kiskőrös

1948. július. Magyar Filmhíradó 19.

2. Kiskőrösi gyerekek látogatása Csepelen.
"Csepel munkássága gyárlátogatásra hívott 60, várost még soha nem látott parasztgyermeket, hogy megismerjék a nehézipar dolgozóinak életét és munkáját. (...)"

1949. augusztus. Magyar Filmhíradó 32.

3. Petőfi halálának 100. évfordulója.
"Zsúpfedeles parasztházban született a világirodalom egyik legnagyobb és legbátrabb költője. (...) Halálának 100 éves évfordulójára Budapestre érkeztek a világirodalom kiváló forradalmár költői és a népi demokratikus országok íróküldöttei. Sztyepán Scsipacsov és a szovjet íróküldöttség. (...) Paul Eluard a francia nép világhírű harcos költője. Pablo Neruda a forradalmár chilei költő. (...

)"

1958. január. Magyar Filmhíradó 2.

1. Petőfi [emlékünnepség Kiskőrösön].
" (...) 135 évvel ezelőtt ebben a kiskőrösi hajlékban született minden idők egyik legnagyobb költője, Petőfi Sándor. (...) Szülőházát múzeummá alakították. (...) Petőfire, a lánglelkű forradalmárra emlékezik a város kultúrházában rendezett irodalmi esten Ortutay Gyula. És Petőfit köszönti a művész, Bitskey Tibor is."

1966. december. Magyar Filmhíradó 51.

4. Pillanatképek. a) Önkiválasztó áruház Kiskőrösön.

Kiskunfélegyháza

1947. július. Mafirt Krónika 79.

1. Petőfi-ünnepség Kiskunfélegyházán.
" Kiskunfélegyházán, Petőfi szülővárosában, a költő halálának 99. évfordulóján ünnepséget tartottak. Az ünnepségen megjelent Révai József nemzetgyűlési képviselő (...). A város polgármestere, Juhász Kálmán megnyitóbeszéde után Nemes Sándor gimnazista Petőfi verset szaval. (...)

1952. május. Magyar Filmhíradó 18.

1. Kiskunfélegyházi középnehéz vasszerkezetek gyára.
"A régi mezőváros határában felépült ötéves tervünk egyik nagy létesítménye a Középnehéz Vasszerkezetek Gyára. Az üzem erősáramú távvezeték oszlopokat és olajfúró tornyokat készít. Juhász Anna mint a dolgozók túlnyomó része, a környező tanyavilágból került az üzembe. (...)"

1966. november. Magyar Filmhíradó 44.

3. Pillanatképek. a) Új könyvüzlet Kiskunfélegyházán.
"Az őszi megyei könyvhetek alkalmával nyílt meg Kiskunfélegyháza könyv- és hanglemezboltja. A 600.000 forintos beruházással újjávarázsolt üzlet hatalmas könyvkészlettel fogadta az első vásárlókat. 45 ezer könyv közül válogathatnak itt az irodalom és a szakkönyvek kedvelői. A hanglemez részlegen a zenebarátok válogathatnak kedvenc lemezeikből."

1969. október. Magyar Filmhíradó 43.

3. Félegyházi változások [Kiskunfélegyháza fejlődése]
"Kiskunfélegyháza mezőváros volt. Jól mutatja ezt a jellegét a múzeum udvarán felállított XVII. századi malom is. Hámos Sándor bácsi, aki messze földön híres paraszt-restaurátor kalauzolta kameránkat. a régi iparos mesterek emléktárgyai és földműves élet kiállított tabló közt. Az ősi iparos szakmák egyik ma is dolgozó mestere Dolacsek, a bicska készítő. (...) Itt épült fel tavaly az ország legmodernebb ipari tanuló iskolája. (...)"

1970. december. Magyar Filmhíradó 50.

3. Pillanatképek. b) Libatenyésztés [Kiskunfélegyháza]
" A kiskunfélegyházi tsz-ek és háztáji gazdaságok egyik jelentős jövedelmi forrása a libatenyésztés. A legtöbb libát az "Egyesült Lenin-Rákóczi" Tsz neveli és hizlalja. Ennek meg is van a haszna: egyedül a májprémium másfél millió forintot hozott a konyhára. A félegyházi liba a kecskeméti Baromfi Ipari Vállalathoz kerül. (...)"

Kiskunhalas

1948. január. Mafirt Krónika 103.

2. A 11. határvadász zászlóalj zászlóavatása.
" Pestvármegye dolgozói nevében Házy Árpád alispán zászlót adott ás a Kiskunhalason állomásozó 11. Honvéd Határvadász Zászlóaljnak. Az ünnepségen megjelent a köztársasági elnök képviseletében Dinnyés Lajos miniszterelnök, a honvéd és rendőr tábornoki kar. A zászlót (...) Baranyai Tibor alezredes, zászlóalj parancsnok vette át. Varga József református lelkész zászlóavató beszédet mondott. (...)"

1957. április. Magyar Filmhíradó 14.

5. Csak röviden. d) Kiskunhalas: halasi csipke
" A kiskunhalasi csipkeverők a legutóbbi világkiállításon elnyerték az első díjat a híres brüsszeli csipke elől. Most új mintákkal készülnek a jövő évi brüsszeli világkiállításra. (...)"

1957. április. Magyar Filmhíradó 15.

2. Kiskunhalasi példa [vízlevezető csatorna építése]
"Az Alföld egyik híres mezővárosa a Duna-Tisza közén Kiskunhalas. Nevét onnan kapta, hogy valamikor halastó volt a helyén. A várost még ma is víz övezi. Az egészségre ártalmas, lápos, mocsaras terület lecsapolásáért már közel öt évtizede küzdöttek. (...) A párt és a városi tanács kezdeményezésére 3 és félmilliós költséggel vízlevezető csatorna építéséhez kezdtek. (...)"

1958. augusztus. Magyar Filmhíradó 32.

1. Halasi példa [nagy építkezések Kiskunhalason]
"A múlt év tavaszán még csak a nagy kiterjedésű, mocsaras terület hasznosításának tervét tárgyalták Kiskunhalason a város vezetői. A nádas helyén - most épülő házsort találunk és a város vezetői már új házak között tervezgetik a jövőt. (...) a legyőzött nádas helyén most gyönyörű uszodát, hideg-meleg vizes gyógyfürdőt építenek, a helyi vállalatok és üzemek segítségével. A közös munka legújabb, szép alkotását augusztus 20-án avatják fel."

1961. november. Magyar Filmhíradó 48.

4. Pillanatképek d) Automata sertéshizlalda [a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban]
"A Kiskunhalasi Állami Gazdaság sertéstelepén már bevezették a gépesített etetést. A darát beöntik a garatba, utána minden gombnyomásra működik. Így jut a takarmány, csőhálózaton keresztül a vályúkhoz. Ezzel a módszerrel Mihaliczkó Mihály a gazdaság kitüntetett dolgozója egymaga ezer darab sertést gondoz."

1967. április. Magyar Filmhíradó 14.

4. Halasi csipke.
"Ezek a leheletfinom rajzú bélyegek kedves meghíváson szerepeltek - igen stílusosan. A fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő halasi Csipkeházba invitáltak. (...) Ezért tartják olyan nagy becsben a halasi csipkét, amely világhírű és értékes népművészeti termékünk. Azzá teszi szépsége, az alkotáshoz szükséges tehetség és a szorgos munka."

Madaras

1951. július. Magyar Filmhíradó 27.

2. Begyűjtési versenyfelhívás [Madaras községben]
"Ünnepnapja van a határmenti Madaras községnek. Nagy számban vonulnak fel a katymári és környékbeli dolgozó parasztok, hogy meghallgassák a madarasiak begyűjtési versenyfelhívását. A község dolgozó parasztjainak nevében Müller József a helyi tanács elnökhelyettese beszél. (...) Most páros versenyre hívjuk Katymár dolgozóit a cséplés gyors elvégzésére és az ország iránti kötelezettségünk gyors teljesítésére. (...) A határmenti Madaras községben példát mutatnak az egész ország dolgozó parasztjainak a hazafias kötelesség teljesítésében."

Mátételke

1959. december. Magyar Filmhíradó 51.

4. Pillanatképek. b) Pulykatenyésztés [Mátételke]
"Kincses János és hű segítőtársa Mackó kutya őrzi a mátételki Törekvés Termelőszövetkezet pulykanyáját. Ez évben közel 100 ezer forintot jövedelmezett a pulykatenyésztés a szövetkezetnek. A napokban indult útnak az utolsó szállítmány a Bács megyei Baromfifeldolgozó Vállalat telepére. (...)"

Miske

1961 január. Magyar Filmhíradó 2.

1. Falusi jelentés [a miskei tsz-ben]
"Enyhe az idő a Kalocsa környéki Miske községben, most folyik a tsz. életének egyik legfontosabb munkája: a zárszámadás. Leltározzák az "Új Élet" Tsz. minden vagyonát. A legfrissebb szaporulattal együtt lemázsálják az összes állatokat. Felmérik a készleteket. (...)"

Nagybaracska

1960. szeptember. Magyar Filmhíradó 35.

3. Pillanatképek. e) Mozi avatás Nagybaracskán
"Nagybaracskán a községfejlesztési alapból, a helybeli tanács jelentős hozzájárulásával új, szélesvásznú mozi épült. A szép kivitelű 285 személyes mozit a község lakói nagy örömmel fogadták. Bács megye 19. szélesvásznú filmszínházában augusztus 20-án megkezdődött a vetítés."

Nemesnádudvar

1954. június. Magyar Filmhíradó 24.

5. Csak röviden. d) Kislibák [baromfitelep Nemesnádudvaron]
"Nemesnádudvar határában az ország egyik legnagyobb baromfitelepén érdekes kísérlet folyik. Kirsch Tibor a telep vezetője B12 vitamint kever a baromfieleségbe. Ez az eljárás fokozza a baromfiak tojás- és húshozamát. (...)


Orgovány

1954. március. Magyar Filmhíradó 9.

4. Hírek. a) Nádvágás [az orgoványi Alkotmány tsz-ben]
"Az orgoványi Alkotmány Tsz. 15 holdas nádasában folyik az aratás (...) Sok új lakóház mennyezetébe építik be ezeket a nádfödémeket."


Sükösd

1953. december. Magyar Filmhíradó 51.

2. Disznótor Sükösdön.
"Hajnal van, de Farkas József dolgozó parasztnál már talpon van az egész ház, amikor megérkeznek sógorék, komáék a disznóvágáshoz. (...)"


1954. április. Magyar Filmhíradó 17.

4. Hírek. b) Vízágyú [homokhegy elmosás].
" A Baja -Dunapataj között épülő új vasútvonal útjában álló homokhegyet vízzel mossák el. A vízágyú naponta 1100 köbméter homokot omlaszt le. Az 200 kubikus munkájának felel meg. A kimosott homokos víz 800 méteres csőhálózaton keresztül jut el a következő útszakasz fölé és itt a lemosott hegyből közel 1 km hosszú vasúti töltés épül."
[A film Sükösd és Nemesnádudvar között készült az épülő vasútvonal mentén. Szerepelt a "Századunk" című műsorban.]

1954. augusztus. Magyar Filmhíradó 32.

4. Csak röviden. c) Útrobbantás [a bajai vasútépítésnél].
" A Baja-Dunapataj vasútépítésnél vízágyúval mossák el a homokhegyet. Ebből a homokból épült az új vasúti töltés az ingoványos terepszakaszon. Az épülő töltés alól kirobbantják az iszapot és így az úttest a szilárd talajig süllyed le. Ezzel az eljárással a vasútépítők másfél millió forintot takarítanak meg."
[A film Sükösd és Nemesnádudvar között készült az épülő vasútvonal mentén. Szerepelt a "Századunk" című műsorban.]

Tabdi

1964. december. Magyar Filmhíradó 50.

2. Látogatás Tabdin [ a tsz-ben ]

1965. április. Magyar Filmhíradó 16.

1. Tavasz a határban.
"(...) A Bács-Kiskun megyei Tabdin új szőlőtáblákat telepítenek. (...) A gépek is dolgoznak már a határban. Páhi községben a hüvelyesek vetésére készítik elő a földet. Az ekék könnyen hasítják az esőtől áztatott talajt."

1965. november. Magyar Filmhíradó 44.

2. Szüret.
"(...) Nincs új szüret óbor nélkül, így tartják a tabdiak is. Az alföldi nagy homoki bortermő vidéken a tabdi Szőlőkert Tsz 70 holdas táblájáról 2800 mázsa kadarkának való került a dézsákba. (...)"
[A film az ország különböző szőlőtermő helységeiben készült: Eger, Tabdi, Siklós, Tokaj, Tolcsva." ]

Tiszaug

1947. december. Mafirt Krónika 99.

1. A tiszaugi közúti híd átadása.
Tiszaugi híd total. Gönye Ferenc hídmunkás beszél. Margl Kálmán őrmester beszél. Dr. Varga Lajos államtitkár beszél. Ünneplő közönség áthalad a hídon.
"Elkészült az újjáépített tiszaugi közúti Tisza-híd (...). A híd újjáépítési munkáit a Közlekedésügyi Minisztérium hídosztálya, a honvédség műszaki hadosztályának közreműködésével végezte. (...) A hidat a Közlekedésügyi Minisztérium képviseletében megjelent dr. Varga Lajos államtitkár adta át a forgalomnak. (...)"

Vaskút

1951. szeptember. Magyar Filmhíradó 37.

5. A vaskúti Dózsa termelőszövetkezetben
"A környező községek egyénileg dolgozó parasztjai gyakran meglátogatják a Dózsa termelőszövetkezetet. (...) A baromfitelepen több, mint kétezer darab fajcsibét tenyésztenek. Kétezer hold földje van a szövetkezetnek, a belépett tagok száma 134. (...) A Hajdú család 4 tagja dolgozik a szövetkezetben. Búzából 31 mázsa a részesedésük. (...)

1952. augusztus. Magyar Filmhíradó 33.

3. Vaskút község teljesítette kötelességét [tsz-munka].
"Vaskút termelőszövetkezeti község közel nyolcmillió forint beruházást kapott az államtól. (...) Reile Géza tanácselnök és a termelőszövetkezetek elnökei a határban szerveztek közös szérűket és így biztosították a gyors cséplést és begyűjtést. (...)"

1953. július. Magyar Filmhíradó 32.

2. Gyorsbeadás Vaskúton.
"Idejében végezték el a vaskútiak az aratást. A tszcs földjein éppen úgy, mint az egyénileg dolgozók parcelláin határidő előtt vágták le a gabonát. A vaskútiak gondosan megszervezték a cséplés menetét és a kévéket mindjárt a géphez szállították. (...)"

1961. október. Magyar Filmhíradó 43.

3. Modern szüret [a vaskúti borkombinátban] 
"Szedik a lányok a zamatos vaskúti borszőlőt. (...) A szőlő útja a földekről egyenesen az új borfeldolgozó üzembe vezet. A vaskúti borkombinát 15.000 mázsa szőlőt dolgoz fel az idén. (...)